Lapostető szigetelés rétegrend: melyiket mikor alkalmazzuk?

A lapostetők szigetelése kritikus szempont az épületek energiahatekonysága és tartóssága szempontjából. Két alapvető típusa létezik, az egyenes és a fordított rétegrendűek. Mindkettőnek meg vannak a maga előnyei és hátrányai, a választás gyakran függ az ingatlan specifikus igényeitől.

Egyenes rétegrendű lapostető

Az egyenes rétegrendű lapostetőn a szigetelési anyagot közvetlenül a tartószerkezetre, általában egy megerősített betonlemezre helyezik. Ezt követi egy vízszigetelő réteg, majd a tető burkolata. Az egyenes rétegrendű lapostetők esetében a szigetelés alatt található a vízzáró rész, ami ki van téve az időjárásnak és fizikai sérüléseknek.

Ennél a típusnál számos szigetelési anyag közül lehet választani, például kőzetgyapot, polisztirol vagy poliuretán hab. Gyakran az épület tulajdonságaitól és a költségvetéstől függ, hogy melyiket érdemes használni. Fontos a jó hőszigetelő képesség, és ellenállónak kell lennie az időjárás, valamint a fizikai sérülésekkel szemben.

Fordított rétegrendű lapostető

A fordított rétegrend esetében a szigetelési anyagot a vízszigetelő réteg fölé helyezik. Ezt gyakran zártcellás polisztirol habból (XPS) készült szigetelési anyaggal érik el, amely alacsony vízfelvételi képességgel rendelkezik és jó hőszigetelő adottságai vannak. Efölé egy felületstabilizáló szeparátor sor kerül, amely lehet geotextil, vagy vízelvezető, majd egy 3-4 cm vastag kavicságy, amely páradiffúziót és vízelvezetést biztosít. Végül a burkolat kerül fel, amely lehet beton, kis méretű térkövező, vastag kerámia csempe vagy fa.

Melyiket mikor ajánlott alkalmazni?

A fordított rétegrendű lapostetők előnyei közé tartozik a vízszigetelő réteg védelme a mechanikai hatásoktól és az UV sugárzástól. Emellett nincs szükség külön páragátoló fólia alkalmazására, és a szigetelési réteg fölötti vízszigetelés miatt nem kell tartani a kondenzációtól sem. Ezt a típust akkor érdemes választani, ha a tetőn nagy méretű vagy nehéz gépészeti berendezéseket helyeznek el, esetleg, ha a tetőt intenzíven használják, például teraszként, zöldtetőként.

Az egyenes rétegrendű lapostetők egyszerűbbek lehetnek a kivitelezés szempontjából, de a vízszigetelő réteg ki van téve az időjárásnak, ami rövidebb élettartamot és nagyobb karbantartási igényt jelenthet.