Hegeszthető bitumenes lemezszigetelés

Hatalmas fejlődésen mentek keresztül a bitumenes lemezszigetelések az elmúlt pár évtizedben. Megjelentek azok a szigetelési és felületkezelési technikák, amelyek maradandóbbá és ellenállóbbá teszik ezeket az építőipari alapanyagokat. Ilyen például az üvegfátyol, vagy üvegszövet, vagy a hegeszthető változatuk, az oxid bitumenes vastaglemezek.

Míg korábban egy, addig mostanra jellemzően kétrétegű lemezeknél a rögzítés és az átlapolás is modernebbé vált. Ezt nevezzük teljes felületi rögzítésnek, ami az átlapolások összehegesztésével válik teljes értékű szigetelő réteggé. A bitumen már a gyárban rákerül a lemezekre, amelyeket megolvasztanak, amikor a végleges helyükre fektetik. Ez az olvadék válik ragasztóanyaggá, amely gyorsabb munkavégzéshez és biztonságosabb, tartósabb végeredményhez vezet.

A fentiek miatt ezért teljesen érthető, hogy az egyik leggyakrabban használt szigetelési megoldássá vált. Mindehhez hozzájárul az is, hogy sokrétű a felhasználhatósága, hiszen egyenes és fordított tetőknél is alkalmazhatóak a hegeszthető bitumenes lemezszigetelések.

Fontos azonban tudni, hogy az alsó és felső réteg eltérő tulajdonságokkal rendelkezik, már csak anyagösszetételük okán is. Az alátétlemez rögzítésének technikája attól függ, hogy milyen aljzatra kerül fel. Lángolvasztásos hegesztéssel pillanatok alatt felhelyezhető bitumenes lemezre, betonra, egyenes habarcsfelületre, cementkötésű faforgácslapra, vagy fémes felületre.

A hegeszthető bitumenes lemezszigetelések felső rétege úgynevezett modifikált bitumenből áll, amelynek vastagságát meghatározza az, hogy a felület kap önálló felületvédelmet, avagy sem.

Mint szinte minden rétegzés esetén, itt is az aljzat megfelelő előkészítése az első lépés. Csak teljesen sima, egyenletes és tiszta, száraz felületre lehet a bitumenes szigetelőlemezeket felhelyezni, és nem szabad megfeledkezni az alapozórétegről sem.